Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

„Mi a készségfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt, nem az akadémiai, lexikális tudásra”

2020. július 1.

„Mi a készségfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt, nem az akadémiai, lexikális tudásra”

Karunkon 2018-ban azzal a céllal jött létre a Transzdiszciplináris Kutatások Intézete, hogy összekösse az egyetemet a társadalommal és az üzleti szférával, az emberek ismerjék, mi történik az egyetem falai között - milyen aktuális kutatásokkal, egyéb tevékenységekkel foglalkoznak -, és ne elefántcsonttoronyként képzeljék a működését. Ez egyrészt a külső környezet folyamatos informálását, a potenciális partnerek feltérképezését jelenti, másrészt pedig olyan jellegű igényfelmérést, amely aztán becsatornázható az egyetemi környezetbe.

Dr. Sík Attila professzor, az intézet igazgatója azért jött Angliából haza, hogy elhozza a pécsi egyetemre ezt a gondolkodásmódot, egyben felkínálja kapcsolatrendszerét. Az intézet létrejötte óta új kurzusokat vezetett be, és egy itthon eddig ismeretlen, különleges szak beindításán is töri a fejét, ami vélhetően sok külföldi diákot vonz majd a Pécsi Tudományegyetemre. Az intézet tevékenységéről, eszmeiségéről és terveikről is beszélgettünk.

 

Schweier Rita írása

 

- Európában vagy a világ más tájain létezik már a pécsihez hasonló intézet?

- Kínában ismerek hasonlót, Európában azonban egyedülállóak vagyunk, nincs tudomásom olyan intézetről, amely fókuszáltan nyit a társadalom felé is. Az üzleti szférával már kialakultak együttműködések a különféle tudományterületeken születő innovációk kapcsán, de az egyetem-üzlet-társadalom hármasában egyelőre csak mi gondolkodunk.

- Önök nem pusztán a külvilág felé kommunikálják a tudományban történteket, hanem küldetésüknek tartják a már létező diszciplínák határain elősegíteni új tudományágak és módszertani megközelítések születését is. Ennek érdekében olyan teret igyekeznek biztosítani, amely megkönnyíti és ösztönzi a különböző tudományterületek közötti átjárást és munkamegosztást.

- A transz-diszciplinaritás a mi felfogásunkban fölötte áll a multi-, illetve az interdiszciplinaritásnak. Ha csak a különféle tudományterületeket próbálnánk összekötni, akkor lenne multi-, illetve interdiszciplináris a tevékenységünk. Természetesen ez nagyon fontos, hisz ez adja az alapját a transz-diszciplinaritásnak. Az áttörő újdonságok mindig a határterületekről jönnek, erre számos példa van, és mi ezt próbáljuk megkönnyíteni, hogy legyenek interakciók a különböző tudományterületek között, vegyenek át egymástól bizonyos módszereket.

- Ez a szemléletmód miként jelenik meg az oktatásban?

- Egyrészt úgy, hogy a kurzusainkat meghirdetjük a különféle karokon. Nemrég ért véget új kurzusunk, a „Medical humanities”, amit angol nyelven tartottak a kollégáim, főként a külföldi diákoknak. Ez az orvostudományok bölcsészeti megközelítéséről szólt. Emellett létezik a nagy sikerű „Add el magad!” kurzusunk is, aminek már négy stációja van. Ennek lényege, hogyan prezentáljuk az eredményeket, miként kommunikáljunk – ez egy sokrétű képzés. Mi a készségfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt, nem az akadémiai, lexikális tudásra, ezért sok gyakorlati elemet tartalmaz az oktatásunk. Egyre több, kisebb szemináriumi előadásunk van, amiken a diákok aktív közreműködése a cél. Az a tapasztalatunk, hogy a hallgatóknak nincs vitakészsége, nem mernek kérdezni, nem merik kinyilvánítani a véleményüket, ezért is fontos, hogy erre megtanítsuk őket. Ezek szabadon választható kurzusok, amikből az orvoskaron is többféle létezik, idővel vélhetően bekerülnek a kötelezőek közé is, figyelve a külföldi tendenciákat. Egyre kisebb ugyanis a lexikális tudás átadása iránti igény, mivel azt meg lehet tanulni, a készséget azonban sokkal nehezebb elsajátítani. A munkáltatók, a cégek olyan munkatársat keresnek, aki tud vitázni, érvelni, kérdezni, és nem arra kíváncsiak, hogy bizonyos tantárgyakból a potenciális munkavállaló hányast kapott. Ezt a munkáltatói igényt a nemzetközi felmérések is alátámasztják.

Tervezzük egy új szak beindítását is, „Integrált természettudományok és bölcsészettudományok” névvel. Ez azoknak a hallgatóknak lehet nagy lehetőség, akik nem kizárólag csak a reál, avagy csak a humán tantárgyak iránt vonzódnak, hanem mondjuk érdekli őket a biológia és a filozófia is. Multidiszciplináris oktatásban gondolkodunk, aminek része a készségfejlesztés éppúgy, mint a kritikus gondolkodásmód vagy a vitakészség fejlesztése.

- A diákok körében is nagy az érdeklődés a határterületi tudományágak iránt?

- Egyre inkább növekszik. Az „Add el magad!” a legrégebbi kurzusunk, ami mindig telt házas, 250 ember van a magyar előadásokon, és az angolon is legalább százan összegyűlnek. Az a fontos, hogy olyan képzéseket nyújtsunk a diákoknak, amelyeket ők is értékelnek, és amelyek után úgy jönnek ki a teremből, hogy ez jó, mert előreviszi a karrieremet, az életemet, tágítja a látókörömet.

- Kik az oktatóik?

- Eklektikus csapat vagyunk, ez is fontos eleme intézetünknek. Van jogászunk, biológusunk, informatikusunk, mérnökünk, filozófusunk, és folytathatnám a sort. Indítunk majd egy olyan kurzust is, amely a doktor House filozófiájáról szól - orvosi és filozófiai határterület -, ezt a filozófus kollégám tartja majd. A mérnök munkatársam a sugárzások témakörét veszi górcső alá, a Paksi Atomerőmű látogatásával egybekötve. Azt gondolom, hogy ezek emlékezetes órák lesznek, amikre később is jó szívvel emlékeznek majd a diákok. Nem olyanok lesznek, mint egy kötelező vizsga, amit elfelejtenek. Az a célunk, hogy a világot a maga sokféleségében mutassuk meg, és ne szakbarbárok kerüljenek ki az egyetemről, hanem olyan fiatalok, akik sokféleképpen meg tudnak közelíteni egy-egy problémát.

- Ehhez a szemléletű oktatáshoz elengedhetetlen a különböző karok oktatóinak az összefogása.

- Igen, ez egyben a nehézsége is, ám ha sikerrel járunk, akkor nagy lesz a hozama. Amikor több mint húsz év után visszaköltöztem Magyarországra, azért választottam a pécsi egyetemet, mert tíz kara van, és ez hatalmas potenciált rejt magában, ahogyan a határterületek megtalálása, az új tudományágak születése is.

- Van elég szakember az Önök által fontosnak gondolt témák kidolgozásához, a kurzusok elindításához?

- Igen, mivel nem tanítanak mást az oktatóink, mint amit egyébként is - kémiát, biológiát, filozófiát például -, természetesen kiegészítve azzal, amit mi hozzáadunk, értve ezalatt a különféle készségfejlesztéseket, a multidiszciplináris tudást, a kritikus gondolkodásmódot. Utóbbiakra is megvan a szakemberünk, egy olyan kollégám, aki Angliában szerzett ehhez gyakorlatot. Magam ugyan nem vettem részt a kinti, „Szabad művészetek” (Liberal Arts) oktatásában, de láttam, hogyan működik, és jelen voltam olyan megbeszéléseken, amelyeken a miénkhez hasonló szakok beindításáról, működtetéséről esett szó, hallhattam az ezekről összegyűlt tapasztalatokat. A miénk abban különbözik ezektől, hogy a természettudományokra épül, külföldön ezt „Liberal Arts and Sciences”-nak hívják, és mindössze 5-6 ilyen létezik. Lényege, hogy a természettudományos alapismeretet egészítjük ki a bölcsészettudományossal.

Magyarországon, sőt, Közép-Európában sem létezik még ilyen szak, ezért ez jelenleg minisztériumi jóváhagyás előtt van. Ez egy alapszak lenne, erre épülne egy mesterképzés, majd egy doktori iskola. Alapjaiban angol nyelvű oktatásban gondolkodunk, és külföldről várjuk a diákokat.

- A természettudományos vonal egyedisége, vonzereje mellett mi szólhat még amellett, hogy a pécsi egyetemet válasszák azok, akik ez iránt érdeklődnek?

- A miénkhez hasonló képzés Angliában és Hollandiában van csak, ám ezekre az egyetemekre már nem lehet bejutni, mivel hatalmas a túljelentkezés. Ha csak a „lecsorgó” emberek eljönnének hozzánk, már azzal is elégedettek lennénk. Pozitív anyagi vonzata is lenne, mivel fizetős képzések ezek. A fiatalok tudják, hogy ebben rejlik a jövő. Mi, oktatók, sanda szemmel nézünk rájuk, és nem értjük, miért nem a könyvből tanulják meg az anyagot. Másképp szocializálódtunk, mint ők, nekünk nem kell állásinterjúkra járnunk, ahol érvelnünk kell valami mellett vagy épp ellene, ahol ki kell állnunk a véleményünk mellett, ők azonban igen, és igénylik ebben a segítséget. Persze sok mindent meg lehet tanulni könyvből is, erre én vagyok az egyik jó példa, mert korcsolyázni is könyvből tanultam, de ennél sokkal professzionálisabb, ha valaki ezt a tudást átnyújtja. Nálunk külföldi oktatók is lesznek - most csak az angol és amerikai kapcsolataimra utalok -, és azért erre is kevés példa van, nem sok olyan szak létezik manapság, amelyeknél ez megoldható. Ez egy másfajta szemléletmód, gondolkodási struktúra átadására is lehetőséget ad, és nem utolsósorban a kapcsolatépítésben is segít. Valójában azért jöttem haza, hogy elhozzam ide ezt a gondolkodásmódot, és felkínáljam a kapcsolatrendszeremet. Ezek által olyasmit tudunk a pécsi egyetemen nyújtani, amit mások nem, és ez komoly lépéselőnyt teremt számunkra. Nagyon fontos a diákok mentorálása is, amire Angliában remek példát láttam, és lassan mi is kezdjük kapiskálni. Ez nem az akadémiai mentorálást jelenti, hanem egy védőháló kiépítését: megkérdezem, hogyan érzi magát, van-e anyagi gondja, miért iszik annyi alkoholt, tehát emberi törődést. Ha ezt is nyújtani tudjuk a számukra, akkor ennek elterjed a híre.

- Szeptembertől beindulhat az új szak is?

- Az még biztosan nem, inkább a jövő év szeptemberében várható az indulása, egyelőre a kurzusaink zajlanak majd. Fontos megjegyezni, hogy ezzel az új szakkal az elitképzést képviseljük, a kis csoportos oktatást. Érdemben csak így lehet a kiemelkedően tehetséges diákokkal foglalkozni. Húsz-negyven fiatallal dolgozunk majd együtt, akik mindannyian „csillagos ötösök”, nyitott gondolkodásúak, és remek az angol tudásuk. Ők valószínűleg vezető pozíciókban helyezkednek majd el, akár vállalati, akár politikai területen, egyetemi alumni hálózatunkat jelentősen erősítve ezáltal. Nem sokan tudják, hogy a nemzetközi nagyvállalatok vezetői sokszor nem a vállalat működésével összekapcsolódó szakmákból kerülnek ki, hanem bölcsészekből, vagy olyan emberekből, akik azt is tanulták. Említhetném a YouTube, a Slack, az Avon, az American Express vagy a Starbucks irányítóit. A legismertebb közülük talán Steve Jobs, aki bár nem végezte el bölcsészeti tanulmányait, ám folyamatosan hallgatott Liberal Arts tárgyakat, és ezt nagyon fontosnak tartotta az Apple működési filozófiájának és értékeinek megalkotásával kapcsolatban. Egy idő után remélhetőleg a magyar fiatalok körében is elterjed majd ennek a tudásnak a jelentősége és népszerűsége, őket ugyancsak szívesen várjuk majd az új szakon. Hiszem, hogy az ilyen jellegű képzési újításokkal nem pusztán az oktatási és a vállalati igényeket elégítjük ki, hanem mind a kar, mind az egyetem hírnevét nemzetközileg is erősíteni tudjuk.