A Szigeti úton autózva vagy sétálva láthatjuk, hogy dinamikusan halad az új fogászati, elméleti tömb kivitelezése, a munka gőzerővel zajlik. Mint ismeretes, a kivitelezés tavaly márciusban kezdődött, és a tervek szerint a közel kétmilliárd forintos beruházás az idei év nyarának a végére el is készül. Dr. Nagy Ákos egyetemi docens, a Klinikai Központ Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának intézetigazgatója, tanszékvezetője örömmel erősíti meg ezt az információt. A kapacitásnövekedésről, a műszerezettség fejlesztéséről, valamint a költözés várható ütemezéséről is beszélgettünk.
Schweier Rita írása
- A közelmúltban zajlott bejárások, továbbá a projektmenedzsment és a kivitelező részéről leadott jelentések és teljesítések mind arra utalnak, hogy a nyár végére valóban elkészül az új épület. Az építkezés az ütemterv szerint halad, és a januári látogatásunk alkalmával a kivitelezés vezetője megerősített abban, hogy szeptember elején levonulnak a területről.
- Mennyivel növekednek a kapacitásaik az új épületben?
- Nagyjából a felével, az ellátóhelyek száma 67 lesz, ennyi fogászati székkel rendelkezünk majd. Az ellátás mellett az oktatói, hallgatói igényeket is sokkal jobban, minőségibb színvonalon elégíthetjük ki.
Klinikánk a fogorvos szaknak az elméleti és gyakorlati hátterét adja, képzésünk erősen gyakorlatorientált: hallgatóink negyed-és ötödévben mindössze 15-20 százaléknyi elméletet tanulnak, a többi gyakorlat. Mindazt, amit egy általános orvostanhallgató a hatodéves rotációban, illetve később, a rezidensképzés ideje alatt sajátít el magabiztosan, azt a mieink másod-és harmadéves koruktól kezdődően önállóan végzik. A fogorvostan-hallgató definitív fogászati ellátást nyújt a sebészet, a paradontológia, a konzerváló fogászat és a fogpótlástan területein is a pácienseknek, általuk ugyanolyan ellátást kapnak, mintha elmennének a körzeti fogorvosukhoz. Ez azt jelenti, hogy ha megkapja a diplomáját egy fogorvos, akkor azonnal praktizálhat, míg egy általános orvosra egy hosszú posztgraduális képzés vár addig, amíg tutorai és vezető oktatói segítségével a szakorvosi képzése végére teljes értékű, önállóan működni képes orvossá válik.
A több mint négyszáz fogorvostan-hallgató képzéséhez szükséges feltételeket biztosítanunk kell, és a 2000-es években az angol és német program létrejöttével, majd 2013-tól az államilag finanszírozott helyek megnövekedésével egyre inkább kinőttük a területünket. Sem a kubatúra, sem az infrastruktúránk, sem a humán erőforrásunk nem háromszorozódott meg a háromnyelvű oktatáshoz, bár a munkatársak létszámát sikerült megdupláznunk: a kezdeti 69 főhöz képest ma már több, mint 140 munkatárssal dolgozunk. 2018-ban közel ötvenezer betegmegjelenés volt itt, a Dischka Győző utcai székhelyünkön, és ez az épület ezt a terhelést már nem bírja el.
- Az Önök által megálmodott elképzeléseknek teljességgel megfelel majd az új épület?
- A reális elképzeléseknek mindenképp. Úgy indult ez a történet, hogy arra kértem a kollégákat, mindegyikük tervezzen egy számára ideális oktatói és betegellátó környezetet. Ezek összegzéseként született egy 95 székes klinika, aminek a megvalósítása anyagi oldalról sem lenne lehetséges, és számolni kell azzal is, hogy ez egy pécsi környezet. Ha 600 fölé növeljük a hallgatói létszámot, akkor nem fogunk tudni az erősen gyakorlatorientált képzéshez megfelelő számú pácienst biztosítani. Ha például kivehető fogpótlást kell készíteni, és van ötven hallgató az évfolyamon, akkor ugyanennyi beteg is szükséges ehhez. Mindeközben az is lényeges, hogy ötnél ne legyen több azoknak a hallgatóknak a létszáma, akikre a gyakorlatvezetőnek figyelnie kell, hogy időben korrigálja az esetleges hibákat, illetve ellenőrizze és engedélyezze a kezelés folytatását. A kollégáim remekül végzik a munkájukat, évente többen is elnyerik a Kiváló gyakorlatvezető címet, és felterjeszthetők rektori dicséretre is. Ám ha növekszik a hallgatói létszám, akkor feltehetően kevesebben lesznek olyanok, akik rendelkeznek majd ilyen elismerésekkel.
Azt gondolom, hogy létrejött egy emberléptékű, a pécsi környezetre optimalizált struktúra, és vele együtt egy közel ötven százalékos kapacitásnövekedés is. A jelenleg 3-4 székes oktatótermeink 7-10-12 székesre nőnek, ezáltal a csoportokat sem kell annyira szétbontani, és az órarendbe sem kell plusz órát beiktatni. Emellett felszabadulhatnak székek a posztgraduális képzésre és a területi ellátási kötelezettségű betegellátásra, hiszen vannak alap-, szak-, és egyetemi szintű ellátó körzetei a klinikának - húsznál több -, és ezeknek is meg kell felelni.
- A műszerezettség tekintetében mekkorát tudnak előrelépni?
- Klinikaigazgatóként és szakvezetőként köszönettel tartozom a kari és az egyetemi vezetésnek, mivel önálló pályázati lehetőséget kaptunk. Az hosszú évek óta világos, hogy el kell költöznünk innen, mivel a jelenlegi épületünk öreg, és alapterületét tekintve sem elégséges a számunkra, főleg úgy, hogy a fekvő osztály is velünk van. Amikor harmincöt évesen Pécsre kerültem, akkor volt itt egy olyan kezelőegység, amely idősebb volt nálam. Az volt az első, amit lecseréltünk, aztán az önálló pályázatok segítségével mára eljutottunk oda, hogy a fogászati kezelőegységeinknek az átlagéletkora öt-hat évre csökkent. A tervek szerint a jelenlegi gépparkunk 75 százalékát magunkkal tudjuk vinni, azaz az új kapacitás bő felét már birtokoljuk. Bízom benne, hogy a gazdasági helyzettől függően, az időben kiírt közbeszerzési tenderekkel biztosítható lesz a másik fele is.
- A teljes átköltözést mikorra látja megvalósíthatónak?
- Mi folyamatosan működünk, sosem állunk le, a nyári szünetben is szakmai gyakorlatokat biztosítunk a hallgatóinknak, júliusban az egyik felének, augusztusban a másiknak. A klinika munkatársai is ennek alapján mennek szabadságra. Mindezzel együtt vannak körzeteink, területi ellátási kötelezettségünk is. Emiatt a költözést is csak folyamatában, modulonként tudom elképzelni. Az eszközpark egy részét át kell telepíteni az új helyre, hogy ott is folyamatosan végezhessük az oktató-és betegellátó munkát. A teljes átköltöztetést egy-két év alatt tudom elképzelni, jelenleg 2022 nyarát látom reálisnak. A cél az, hogy az új épülethez igazodó műszerezettséget sikerüljön kialakítanunk. A pandémiából, illetve a hibrid- és digitális oktatásból tanulva igyekszünk élő műtétekre alkalmas kamerarendszereket és digitális eszközparkot is beszerezni. Szerencsére ezek egyre jobbak és olcsóbbak lesznek, így bízom abban, hogy meg tudjuk őket vásárolni a költözést követő egy-két évben.
- Miért döntöttek úgy, hogy a fekvőbeteg ellátás nem az új épületben kap helyet?
- Ennek két oka van: egyrészt a steril műtő, illetve a betegszobák kialakítása dupla költséget jelentett volna, másfelől a Klinikai Központon belül elkészült egy, a szakma által megálmodott és kivitelezésre kész modell, egy fej-és nyak ellátó központé. Ebben közreműködtek a fül-orr-gégészek, az ideg- és a maxillofaciális sebészek is, akik közösen alkotják majd a központ munkatársi gárdáját, közös műtőblokkban dolgozhatnak, és operációs teamek kialakításával, konzíliumokkal egymás rendelkezésére állhatnak. Ez a munka egyébként jelenleg is zajlik, csak épp nem egy helyre koncentráltan. A maxillofaciális sebészek szoros együttműködésben dolgoznak a fogorvosokkal is, hiszen a fejsérülések, vagy az onkológiai műtétek után rehabilitálni kell a pácienseket. Az eredeti elképzelés arról szólt, hogy a fekvőbeteg ellátás a régi Baranya Megyei Kórház szülészetének az épületrészébe kerül, ami a Rákóczi úti telephely legmodernebb, legújabb részlege. Azt gondolom, hiba lett volna egy teljesen új, zöldmezős beruházás keretében megvalósuló, rendkívül drága, és kis kapacitásokkal működő, önálló rendszert létrehozni erre.
- Ha megtörténik az átköltözés, ám ez a központ még nem jön létre, akkor átmenetileg marad az ellátás itt, a Dischka Győző utcai épületben?
- Igen, bár nem lenne szerencsés, és igen frusztráló is lenne, látva más szakterület hasonló példáját. Ez tehát egy sürgető, megoldandó kérdés. A Fogászati és Szájsebészeti Klinika fogászati járóbeteg részlege maga a fogorvosi szak. Itt rengeteg páciens és hallgató jelenik meg, és a legtöbb beteg tancélos ellátásban részesül. A klinika tevékenysége 80-85 százalékban erre a súlypontra helyeződik, és nem fogunk tudni duplikálni adminisztrációt és röntgendiagnosztikát a maxillofaciális sebészetnek. Bízunk benne, hogy erre a kérdésre is megtaláljuk a megoldást, és több szempontból is világszínvonalú ellátást és oktatást tudunk nyújtani a közeljövőben.
Fotó:
Kalmár Lajos