A pécsi orvoskar a Minusplus építésztervező és designer irodával karöltve 2020-ban megalkotta a Campus Cooperationist, a campus építészeti jövőképével foglalkozó tanulmányát, ami nem konkrét tervekkel rukkol elő, hanem személyre szabott eszközkészletet ad, segítve ezzel a párbeszédet és a döntéshozatalt a fejlesztések során. Folytatásaként megszületett a Locus Cooperationis is, a campus belsőépítészeti, arculati kézikönyve, ami az egységes belsőépítészeti elképzelés létrejöttéhez szükséges eszközrendszert vázolja fel. Bár nagyméretű és vaskos ez a kötet is, ám igazán inspiráló olvasmány, mert fontos és érdekes összegzéseket, nemzetközi példákat és számtalan ötletet, elképzelést tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan tervezzük meg közösen jövendő élettereinket. Létrejöttéről, elkészültének fázisairól és az ÁOK régi elméleti tömbjében a közeljövőben megvalósuló fejlesztési lépésekről is mesélt a kar dékánja, dr. Nyitrai Miklós, és a Pécsi Tudományegyetem főépítésze, dr. Csaba Ders.
Schweier Rita írása
„Ha a Campus Cooperationis a borsónak a héja, akkor a Locus benne a borsó. Először a héjat alkottuk meg, aztán elkezdtük azon törni a fejünket, hogy a termés miként legyen benne” - fogalmaz dr. Nyitrai Miklós. Mint mondja, szerettek volna egy hosszú évekre előre tervezett belsőépítészeti koncepciót és keretrendszert látni, ami igazodásként, állandósult arculatként szolgálhat a jövőbeni változások között is. Az előzetesen erről folytatott beszélgetések, illetve az építészekkel való közös egyeztetés másfél évre nyúlik vissza, mert az volt a céljuk, hogy amit kigondolnak, az hasznos, értékes, egyben időtálló is legyen.
„A Locus nemcsak egy tanulmánykötet, hanem egy praktikus kézikönyv is, de mondhatjuk úgy is, hogy egy tervezési, megelőző dokumentum. Van egy elméleti oldala, mert megfogalmazza a belsőépítészeti nyelvet, és van egy technikai is, mert konkrétumokkal is hozzájárul a megvalósításhoz. Egy új műfaj született általa, mivel egyetemen ilyen jellegű arculati tervezésre még nem volt példa” - teszi hozzá dr. Csaba Ders.
Dr. Nyitrai Miklós szerint a könyvvel kettős céljuk van: közérthetően tájékoztatni a laikus kari dolgozókat - elmesélve a történeti hátteret, a vizuális gondolatkört, egyben tippeket adva egyes közösségi terek berendezésére -, másrészt segíteni a tervezőt egy-egy kivitelezés során. Újszerűsége ebben is rejlik, hiszen egyszerre próbál két, egymástól távol álló közösséget megszólítani.
„Jelenleg is van egy környezeti kultúra-világa az ÁOK-nak, amiben mi – az egységesség szempontjai mentén - szeretnénk támpontokat adni, fejlődési irányokat, lehetőségeket kijelölni. Fontos hangsúlyozni, hogy mindemellett ez egy nyílt rendszer is, amiben mindenki megtalálhatja a számára kedveset, az is, aki a hagyományos, és az is, aki a modernebb elképzeléseket tekinti inkább a magáénak” - egészíti ki dr. Csaba Ders.
„Az orvoskar és az egyetem vezetése elhivatott abban – mondhatnám belső igénynek is -, hogy a hallgatóink igényeinek megfelelően biztosítsunk számukra közösségi tereket. Ez ugyan nem kötelességünk, de azt szeretnénk, hogy büszkeséggel és boldogsággal lépjenek be az ajtón, és nálunk öröm legyen tanulni. Az eddigi építészeti szokások az egyetemeken arról szóltak, hogy legyenek közlekedő folyosók és tantermek az oktatásra, azonban a 21. században ennél több kell, és ezt felismerte a felsőoktatási és az építész szakma is. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, fel kell mérnünk az igényeket, ami azonban nem egyszerű feladat ötezer ember esetén. Ezért döntöttünk úgy, hogy az építészekkel összefogva bemutatunk a lehetőségekre már meglévő válaszokat, amikről aztán lehet véleményt nyilvánítani. Ilyen értelemben a Locus Cooperationis eszköze annak, hogy beszélgetés induljon közöttünk”
- nyilatkozza dr. Nyitrai Miklós. A gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy a főépület homlokzatának a felújítására készítettek három tervet, a hozzájuk tartozó szakmai leírásokkal, amikből a kar polgárai választhatnak. Emellett az elképzeléseket a karon létező fórumokon is megvitathatják: ilyen a Kari Tanács, az Igazgatói értekezlet, a Docensi fórum vagy a Dékáni kávé a hallgatókkal. Dr. Nyitrai Miklós hangsúlyozza, hogy ezeket az eszmecseréket folyamatosan napirenden kell tartani, és ha szükséges, provokálni is.
Fontos megjegyezni, hogy a belsőépítészeti kézikönyv a korábbi hallgatói és munkatársi vélemények alapján készült, az orvoskar saját igényei fogalmazódnak meg benne. Ezek nyomán alkottak hozzá az építészek egy skálázható rendszert, amiben mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Dr. Csaba Ders szerint a könyv segít abban, hogy megmaradjon a közös belsőépítészeti nyelvezet és összhang akkor is, ha netán tíz kari dolgozó tíz különböző irodát képzel el. Apropóján pedig létrejöhet egy „rendszerbe foglalt párbeszéd” az építész, a tervező és a kari munkatárs között, melynek minden közreműködő szerves része, fontos tagja. Mint mondja, ez is példa nélküli a magyarországi tervezési szcénában. Szerinte az építész szakma sokat fog erről a minta nélküli együttműködésről beszélni, sőt, beszél is, hisz a műfaj újszerűsége iránt már most van érdeklődés. Megkereste őket a PricewaterhouseCoopers azzal, hogy Fokvárosban ők is dolgoznak egy orvosi egyetemmel, és szeretnék hallani a pécsiek tapasztalatait. Ez a londoni székhelyű szolgáltató, tanácsadó ház sokféle területen mozog, többek közt oktatással is foglalkozik. A szakág élén épp egy magyar hölgy áll, aki felkapta a fejét, látva a pécsiek szakmai anyagát. Dr. Csaba Ders úgy véli, hogy ez egy komoly, fontos referenciapont a számukra.
„A kézikönyv minőségi és esztétikai keretrendszert ad, ugyanakkor nem köti gúzsba sem a tervező, sem a felhasználó kezét, hanem teret enged az egyéni hozzáállásoknak, ízlésvilágnak. Lényeges, hogy ne mondjon túl sokat arról, hogy milyenek legyenek a terek, ugyanakkor mondjon eleget. Ma még kérdéses, sikerül-e ebben megteremteni az egyensúlyt, hiszen a felújítási, tervezési munkák igazán csak most kezdődnek, de majd közösen alakítjuk ezt is” - mondja dr. Nyitrai Miklós.
Dr. Csaba Ders belsőépítészeti mintaterek megalkotásában gondolkodik, amit az emberek kipróbálhatnak, és ami nagyban segíti majd a közös tervezés folyamatát. Szerinte könnyebb lesz a választás, ha „átélhetővé válik a paletta”.
Jelenleg a közösségi mosdók felújítása zajlik, amit két ütemben terveznek, és aminek a tartalma már tükrözi a Locusban megjelenő elemeket. Ez volt az első példa arra, amikor a megrendelőnek, a tervezőnek és a kivitelezőnek egyeztetni kellett a részleteket. Hasonló alapelvek és egyeztetések mentén kerül sor a könyvtár átalakítására is, aminek nagyjából a duplájára nő majd a területe. A Locusban foglalt elemek - fények, színek, formák, anyagok harmóniája - a közeljövőben megjelennek a három és feledik emeletre tervezett, office rendszerű dolgozói helyiségben, továbbá az adminisztrációs terekben is.
„A mai világunk fekete-fehér, vannak a teljesen publikus és a teljesen privát terek a folyosó- és irodarendszerben. Ez volt az egyik toposz, amit elkezdtünk felpuhítani és bemutatni egy színskálát ezzel kapcsolatban. Az az alternatíva, amit dr. Schreck Ákosék mutattak, a fél-privát, a privát és a publikus terek széles skáláján mozog. Egy olyan színes térrendszer, amelyben el is lehet vonulni, kiscsoportokban vagy kettesben beszélgetni is lehet, de többen is összegyűlhetnek benne. Azt reméljük, hogy ha nem csak 38-as és 42-es cipő van, hanem a 36-ostól a 45-ösig létezik ötféle, amiből válogathatunk, akkor felfedezhetjük, hogy a lábméretünkhöz megfelelő cipőt is hordhatnánk, ráadásul ugyanazon az áron”
- fűzi hozzá dr. Csaba Ders.
„Azért is fontos, hogy ezek az átalakítások megtörténnek, mert akkor a vízió jövőképpé válik, és nem felesleges ábrándozás marad. Ha ma egy közepes minőségű szobában ülök, de tudom, hogy van forrás, szándék és terv arra, hogy jobbá varázsolhassam, akkor az lélektanilag is sokat jelent, távlatot ad” - összegez dr. Nyitrai Miklós.
„Az ÁOK 25 évre előre tervez. Ha a kormányzat azt mondaná, hogy elköltene kétszáz milliárd forintot erre a karra, akkor mi pontosan tudnánk, hova, mire fordítanánk. A tervek és a belső értékrend mindenféle körülmények között stabilitást jelent” - zárja a gondolatmenetet dr. Csaba Ders.
A könyvet digitális formában juttatják el a kar polgáraihoz, nyomtatásban csak néhány példányban jelenik meg, mert a közös tervezés során módosulhatnak a benne foglaltak, változhat a bemutatott termékpaletta.
Fotók:
Kalmár Lajos
Ruprech Judit
Rafa-Gyovai Tibor