Gyakorlati készségek fejlesztése objektív strukturált klinikai vizsgák segítségével a pécsi orvosin

2025. január 17.

60 ötöd- és hatodéves általános orvos szakos hallgató tehette próbára a klinikai készségeit és klinikai gondolkodását egy objektív strukturális klinikai vizsga (OSCE) keretén belül 2024 áprilisában a PTE Általános Orvostudományi Karán. 2025 tavaszán is folytatódik a nemzetközileg elterjedt, komplex vizsgáztatási metódus alkalmazása.

Az objektív strukturált klinikai vizsga (Objective Structured Clinical Examination, azaz OSCE) nemzetközileg széles körben alkalmazott komplex vizsgáztatási módszertan, mely során a hallgatók teljesítményét több életszerű, szimulált klinikai szituációban figyeljük meg. Kutatások azt mutatják, hogy megbízhatóan alkalmas szerteágazó klinikai készségek értékelésére és fontos mérföldköve a mindennapi orvosi feladatok ellátásához szükséges kompetenciák fejlesztésének.

Dr. Czopf László oktatási dékánhelyettes kezdeményezésére a kar 2023-ban célul tűzte ki a módszertan hazai modellezését és a fokozatos bevezetését. A projekt támogatást nyert az RRF-2.1.2-21 „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése” pályázat keretében, valamint a dékáni vezetés is elkötelezte magát a megvalósítás mellett.

2023-ban 16 fő magyar ötöd- és hatodéves orvostanhallgató részvételével zajlott le az első, formatív jellegű OSCE vizsga, 2024 áprilisában már 20-20 magyar, angol és német hallgató kapott lehetőséget egy OSCE vizsgán való részvételre. A hallgatók hat turnusban, tíz különböző 7 perces állomás teljesítésével adtak számot gyakorlati készségeikről.

A hallgatóknak minden állomáson egy konkrét klinikai szituációt kellett megoldaniuk; a helyszín lehetett háziorvosi rendelő, sürgősségi betegellátó vagy kórházi osztály. A tét nélküli vizsga során a hallgatók főleg belgyógyászati, neurológiai és onkológiai témakörökben vettek fel anamnézist, végeztek fizikális vizsgálati komponenseket, láttak el akut panaszokkal jelentkező beteget, végeztek invazív beavatkozást és sebellátást, valamint az orvos-beteg kommunikáció egy speciális helyzetét, a rossz hír közlését is gyakorolhatták.

Az eseteket képzett szimulációs betegek formálták meg, akik felkészítését a Magyarországon egyedülálló, az Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet keretein belül működő, magyar, angol és német nyelven is működő Szimulációs Beteg Program biztosította. A szituációkat háttérben megfigyelő, állomáshoz rendelt vizsgáztatók (orvosok és kommunikációs szakemberek) minden hallgatónak azonnali és részletes visszajelzést adtak egy értékelőlap segítségével. Ez a megfigyelt klinikai kompetenciákon túl érintette a klinikai gondolkodással kapcsolatos és kommunikációs készségeket is.

A résztvevők egyértelműen pozitívan ítélték meg OSCE-t. A visszajelzések alapján mind az oktatók és a hallgatók úgy érezték, hogy a szituációk valósághűek voltak, illetve véleményük szerint a vizsga megfelelően és egységesen értékelte a gyakorlati készségeket.

A vizsgáztatók és a szimulációs betegek visszajelzéseit minden hallgató hasznosnak találta, a külföldi hallgatók pedig egyöntetűen üdvözölték, hogy angol és német nyelven kiválóan beszélő szimulációs betegeket vizsgálhattak. Az alábbiakban olvasható pár észrevétel a résztvevőktől:

  • „A legjobb az volt, hogy valós szituációkba csöppentem, érzékelhettem a helyzet súlyosságát, érezhettem a felelősséget és a szakmai tudás fontosságát, gyakorolhattam a kommunikációt és gyors visszajelzést kaptam a teljesítményemre. Az oktatók pozitívan álltak hozzám, nem csak a hibáimra fókuszáltak, kiemelték a pozitív dolgokat és érzékelhetően támogató jelleggel fűztek hozzá kritikát.” (hallgató)

  • „Nagyon hasznosnak éltem meg a vizsgát, mivel nagyon élethű klinikai szituációkban tudtam feltérképezni a saját készségeimet. Nem csak az elméleti tudásom számított, hanem összképben értékeltek a szituációkban. A legjobb az volt, hogy rengeteget tanultam rövid idő alatt.” (hallgató)

  • „Igazán tetszett, hogy hasonlóan gondolkozó, lelkes vizsgáztatókból álló csapatban dolgozhattam, az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ felszereltsége pedig példaértékű! Több helyet biztosítanék a szimulált környezetben való vizsgáztatásnak a kurrikulumban.” (oktató)

  • „Számomra a betegágy melletti vizsgáztatás szimpatikusabb, viszont az OSCE alkalmasabb arra, hogy tükröt tartson a hallgatónak és az oktatónak arra, hogy éppen hol tart az oktatás és a tanulás folyamata. Így örvendetes lenne, ha minden hallgató egyszer levizsgázna OSCE szerint is.” (oktató)

Orvosszakmai vezetőként dr. Sebők Judit, a II. számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum oktatója, a program szervezőjeként pedig dr. Csaba Gergely, a Magatartástudományi Intézet Orvosi Oktatásfejlesztési Tanszékének (OOKT) munkatársa fogja össze a projektben résztvevő szervezeti egységek munkáját.

A szimulációs betegek koordinálásában és felkészítésében az Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet oktatói vesznek részt Hambuchné dr. Kőhalmi Anikó, dr. Fekete Judit, Eklicsné dr. Lepenye Katalin, Halász Renáta, dr. Kránicz Rita és Szántóné dr. Csongor Alexandra személyében, akik a vizsgán kommunikációs szakemberként is segítették a hallgatók értékelését. A vizsgához szükséges infrastrukturális hátteret és a modern szimulációs eszköztárat az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ(OKIK) és szakemberei, technikusai adják.

A 2024-ben lezajlott OSCE esetgazda klinikái és vizsgáztatói, valamint szimulációs betegei:

  • Alapellátási Intézet: dr. Csikós Ágnes, dr. Fülöp Balázs, dr. Pozsgai Éva, dr. Ujvári Balázs, dr. Varga Péter, dr. Várnai Réka
  • I. sz. Belgyógyászati Klinika: dr. Alizadeh Hussain, dr. Czopf László, dr. Németh Éva, dr. Kacsó Anita, dr. Kosztolányi Szabolcs, dr. Pammer Judit, dr. Ruzsics István, dr. Szabó Mariann, dr. Szakács Zsolt, dr. Tóth Orsolya, dr. Varjú Péter, dr. Vén Péter
  • II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum: dr. Fábián György, dr. Mohás Márton, dr. Molnár Gergő professzor, dr. Sebők Judit, dr. Szigeti Nóra
  • Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet és Szimulációs Beteg Program: Hambuchné dr. Kőhalmi Anikó, dr. Fekete Judit, Eklicsné dr. Lepenye Katalin, Halász Renáta, Szántóné dr. Csongor Alexandra illetve Corina Kappen, Csatlós Péter, Dargó Szilvia, Dömötör Márk, Flódung Mária, Földes Csilla, Gátos Péter, Guillermo Gastiaburu, Horváth Genovéva, Kránicz Ákos, Leah Stanzel, Ligetfalvi Orsolya, Lívia Breuer, Markovics Ákos, Pásztor Zsófia, Peter Holly, Pőgl Piros, Ronczyk Vince, Russay Ildikó, Szabó György, Szép Gergely, Thea Miller, Vincent Keppler
  • Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika: dr. Háromi István, dr. Kovács Márton, dr. Somogyvári Krisztina
  • Gyermekgyógyászati Klinika: dr. Kardos Dániel
  • Magatartástudományi Intézet: dr. Csaba Gergely, dr. Gács Boróka
  • Neurológiai Klinika: dr. Szapáry László professzor, dr. Gyimesi Csilla, dr. Harmat Márk, dr. Karádi Zsófia, dr. Rozgonyi Renáta
  • Onkoterápiás Intézet: dr. Bellyei Szabolcs professzor
  • Ortopédiai Klinika: dr. Kovács Dániel
  • Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ: dr. Alan Abada, dr. Bacher Viktor, Jakabovics Adrienn, dr. Török Orsolya
  • Sebészeti Klinika: dr. Ferencz Sándor
  • Sürgősségi Orvostani Tanszék: dr. Kanizsai Péter, dr. Cséke Balázs, dr. Szakó Lajos
  • Urológiai Klinika: dr. Mészáros Máté

2025 áprilisában a tervek szerint ismételten 60 ötöd- és hatodéves általános orvos szakos hallgató formatív vizsgáztatása fog megvalósulni, tannyelvenként 20-20 fővel. A projekt hosszú távú célkitűzése a vizsgaforma eddigi klinikai vizsgákon felüli integrálása a kötelező kurrikulumba, mely hozzájárulhat az alapvető gyakorlati készségek magas színvonalú elsajátításához. A jelenlegi valós betegeket alkalmazó gyakorlatok, illetve gyakorlati vizsgák nemzetközi és akkreditációs színtéren a képzés erősségének tekinthetők, melyet egy-egy kulcsidőpontban lebonyolított OSCE jól kiegészíthet, a képzés hatékonyságát és presztízsét tovább növelheti. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi akkreditációs folyamatok is egyre inkább elvárják az ilyen jellegű, standard klinikai vizsgák kurrikulumba való beépítését, a német orvosképző egyetemek számára például kötelezően előírt vizsgáztatási forma lett.

Az OSCE iránt érdeklődő Kollégák különböző oktatói képzéseken hallhatnak részletesebben a témáról – például a „Korszerű oktatási módszerek megismerése és oktatói készségek fejlesztése” kurzus számonkéréssel kapcsolatos témakörében, másrészt elérhetőek a témában tartott Módszertani Morzsa anyagai a POTEPedia felületén is.

Szövegközi képek:

Dr. Filipánits Kristóf

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!