Az akadémiai ranglétra legalsó fokáról jutott el a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika élére dr. Szalma József. A közelmúltban kinevezett igazgató a csapatmunkában, a minőségi képzésben és a szakdolgozók megbecsülésében látja a jövő kulcsát.
Aknai-Kiss Martina interjúja
2001-ben végeztem fogorvos szakon, azóta töretlenül ezen a munkahelyen dolgozom – mondja az igazgató, majd hozzáteszi, az elmúlt 25 évben nemcsak szakmailag fejlődött, de testközelből, hallgatóként és munkavállalóként is látta az intézményi működés változásait is: Láttam nagyon sokféle stratégiát, követendőt és kevésbé követendőt egyaránt. Az évek során pedig kiváló csapat verbuválódott össze, emiatt is nagyon szeretek itt dolgozni.
Pályájának meghatározó időszaka volt a 2000-es évek eleje, amikor az akadémiai előmenetel szigorúbb feltételekhez kötődött. Volt egy felmondási hullám, sokan úgy érezték, nem tudnak megfelelni az új elvárásoknak – idézi fel, ugyanakkor kiemeli, azok, akik maradtak, komoly támogatást kaptak Szabó Gyula professzortól: Egyetlen másodpercig sem lehetett megkérdőjelezni, hogy a klinika érdekeiért dolgozik. A kiválasztott fiatal orvosok közül kerültek ki a mai vezetők is: Akik most vezető pozíciókban vannak, azok döntően ebből az időszakból kerültek ki. Heten maradtunk rezidensnek, és abból öten szakorvosként is itt maradtunk. Ez önmagában sokat mond. A klinikán dolgozni presztízst jelentett akkor is, és ma is: Komoly válogatás zajlott, hogy ki kap szakorvosi állást, ahhoz extra teljesítményt kellett mutatni.
A klinika ma az egyik legnagyobb létszámú egység a PTE-n 105 orvossal és 67 szakdolgozóval. A napi munka során pedig kiemelt szerepet kap a szakorvosképzés is: az orvosok harmada szakorvosjelölt rezidens. A lehetőségeinket szinte mindig maximálisan kihasználjuk az utánpótlás nevelésére – mondja az igazgató. A képzés különlegessége, hogy a hallgatók valós betegellátásban vesznek részt: Nálunk a gyakorlat tényleges betegellátó gyakorlatot jelent: tömések készülnek, gyökérkezelések, kisebb műtétek – természetesen felügyelet mellett. Az utánpótlásra szükség is van, hiszen a betegellátás regionális jelentőségű: A Dunántúl teljes egészéről kapunk beteget.
A klinika működésének három alappillére az oktatás, a betegellátás és a kutatás. Több mint 160 tantárgyat oktatunk három nyelven – mondja Szalma József, ami önmagában is komoly terhelést jelent. A kutatás nem csak a fejlődéshez, de az akadémiai előmenetelhez is elengedhetetlen: Bármennyi beteget lát el valaki, abból nem lesz előrelépés. Ahhoz kutatói munka kell. Évente több PhD-fokozat születik, és számos kutatási irány fut párhuzamosan. A kutatásban mindig fel tudok tenni olyan kérdést, ami új motivációt ad – hangsúlyozza. Ugyanakkor a publikációk nemcsak egyéni, hanem intézményi szinten is fontosak, hiszen ezek az egyetem nemzetközi megítélését is előre tudják mozdítani
Egy ekkora szervezet irányítása komoly feladat és felelősség. Szalma József ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: Ez nem egyszemélyes feladat, és nem is szabad annak lennie. Úgy véli, a működés alapja a folyamatos egyeztetés: heti vezetői megbeszélések, közös stratégiai döntések. Nagyon kevés az a terület, ahol egy kézbe kell venni a döntést. A legtöbb kérdésben több szempontot kell mérlegelni, és a többségi akarat felé haladni. A siker kulcsa szerinte egyértelműen a csapat: Rengeteg segítséget kapok a munkatársaktól, ami nagyon megkönnyíti a működést.
Az egészségügyben általános feszültség érzékelhető, ez alól a klinika sem kivétel. Ezzel kapcsolatban az igazgató azt mondja, a legnagyobb kihívást jelenleg a szakdolgozók megtartása jelenti. A megbecsülésnek két formája van: az egyik a pénz, a másik a minden egyéb – fogalmaz. Bár a vezetés igyekszik erősíteni a közösségi és erkölcsi megbecsülést, a magánszektor erős elszívó hatást gyakorol: Egy jól képzett szakdolgozót másnap duplabérért el tudnak vinni. Az ebből fakadó fluktuáció már most is érezhető, ezért a szakdolgozók megtartása különösen fontos, hiszen nélkülük idővel az ellátás minősége kerül veszélybe.
Hosszabb távon egy ilyen pályán nem könnyű fenntartani a motivációt, ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, ahhoz sokszínűségre van szükség: A betegellátásban hamarabb megjelenik a kiégés lehetősége, mint a kutatásban, mert ott mindig lehet új kérdéseket feltenni. Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy ebben a szakmában nehezen értelmezhető a klasszikus munka–magánélet egyensúly: A munkaidő után a munka nem ér véget, mint mondja, ilyenkor jut idő a PhD-hallgatókkal a közös munkára, a kutatásokra és a publikációk megírására.
Ettől függetlenül mindig szakít időt a családra és a kikapcsolódásra is. Közel 20 éve motorozik, ami, mint mondja, Annyira leköti az embert, hogy nincs idő közben másra gondolni. Régóta tervezi, hogy kari vagy akár egyetemi szinten motoros felvonulást szervezzen, amely egyszerre lenne közösségépítő esemény és prevenciós fórum is, hiszen szájsebészként pontosan látja a nem megfelelő védőfelszerelések következményeit.
A jövőt illetően Szalma József azt mondja, fontos a csapat megerősítése, a képzés minőségének megőrzése, a szakdolgozók megbecsülése és a folyamatos fejlődés. Egy egyetemi klinikán a szakellátásnak a lehető legmagasabb szintűnek kell lennie – mondja, amihez azonban nemcsak szakmai tudásra, hanem stabil háttérre és elkötelezett közösségre is szükség van.
Forrás:
Fotók:
Molnár Bálint