A pécsi orvoskar területén hatalmas változások indultak el. A Modern Városok programban épülő, új elméleti tömb azonban csak a kezdete azoknak a régóta esedékes fejlesztéseknek, amelyeknek a végén a kar reményei szerint egy modern, európai színvonalú és emberközpontú környezetben tanulhatnak a jövő orvosai és dolgozhatnak kutatóink, munkatársaink. Ez az év - a világjárvány kitörésével - nem várt nehézségeket hozott, de ahogy az oktatás sem állhat meg, úgy ezek a beruházások sem fagytak be, sőt, a kényszerű távollét után a remélhetőleg minél hamarabb visszatérő orvoskari polgárokat már látványos változások is fogadják majd. Az ÁOK dékánjával, dr. Nyitrai Miklóssal beszélgettünk a most már kézzel foghatóbb formában testet öltő tervekről.
Szabó Gábor írása
- Az ÁOK kampusza az utóbbi időben folyamatosan változik, alakul. Nagyívű álmok, közös gondolkodás, majd egyre kézzel foghatóbb tervek, végül pedig látványos beruházások következtek. Minderre azonban már szüksége is volt a karnak.
- Valóban, nagyon időszerű volt "hozzányúlni" az ÁOK infrastruktúrájához, hiszen nagyon sokáig változatlan körülmények között fogadtuk a hallgatókat, akik évről évre többen lettek, jelenleg 3500 főről beszélhetünk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Pécsett mostanra az orvostanhallgatóknak a 60%-a nemzetközi diák, amely magyarországi viszonylatban szerintem egyedülállóan magas arány. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy nekünk nemzetközi viszonylatban is képesnek kell megmutatni magunkat és helyt is állnunk. Az orvoskar úgy "húzókara" az egyetemnek, hogy az infrastruktúra nem tudta követni a megnövekedett igényeket. Most a körülmények sajátosan kedvezően alakultak és mivel terveink is voltak, így készen álltunk kihasználni ezeket.
- Azon túl, hogy ezek szükséges fejlesztések, mi áll a középpontjukban?
- Mindezeknek a változtatásoknak a lelke az ember. Ezt nagyon komolyan így gondolom. A beton, az épületek, de még a szép, új tantermek és laboratóriumok sem érnek semmit azok nélkül, akik megtöltik élettel, akik tartalmat adnak nekik. Mindennek, ami történik, a középpontjában a hallgatóink, munkatársaink, oktatóink, kutatóink jobb közérzete, igényeik minél jobb kiszolgálása áll. Az, hogy szeressenek itt lenni, tekintsék a kampuszt a második otthonuknak.
- Fontos eleme ennek az oktatás fejlesztése, sőt, ennek az évnek a tapasztalatai alapján talán megújítást is lehetne mondani. Hol jelenik meg ez a legmarkánsabban?
- Azt remélem, hogy a fejlesztések minden elemében. A digitális átállást valóban nevezhetjük akár megújulásnak is. Fontos, hogy ezt mi nem pusztán a világjárvány kiváltotta kényszerként éltük meg, hiszen évek óta készültünk erre, például a PotePédiával, hanem adott egy lökést, hogy kicsit előbb elinduljunk. Az infrastruktúráink megújításának oktatásfejlesztésünkhöz való illeszkedése szintén első számú szempont, hiszen mi értelme lenne egy öncélú építkezési folyamatnak? Amikor a fejlesztésre vonatkozó terveket készítettük, már nagyon tudatosan beépítettük ezeket az akkor még csak a jövőben létező oktatástechnikai igényeket. Nagyon jellemző pontja ennek az új elméleti tömb előadói és szemináriumi termeinek a technikája, ezek professzionális, audio-vizuális, multimédiás stúdiók képességeivel rendelkező felszerelésekkel fognak megnyitni.
- Lesz-e változás az oktatás filozófiájában, hogyan tud a kar lépést tartani a világban megjelenő fejlett oktatási módszerekkel?
- Kollégáimmal most dolgozunk egy nagy ívű, és a következő évek tanítását alapvetően meghatározó, új tanulási kultúra koncepcióján. A digitalizáció ugyanis nem cél, csak eszköz. Ez a POTE2020, ami mellett a dékáni vezetés elkötelezett. Az új tanulási kultúra koncepció célja, hogy elősegítse a keletkezett tananyagok hatékony jövőbeli alkalmazását, további innovációkra bátorítsa, és jó tanácsokkal segítse oktatóinkat, hallgatóinkat. Szeretnénk, ha újabb lendületet adna az oktatóink és hallgatóink teremtő, innovatív gondolkodásának, az alkotó képzelet kibontakozásának. A legmodernebb technológiák, és a gondosan kiválasztott pedagógiai módszerek bevetésével úgy szeretnénk tanítani a hallgatókat, ahogy ők a 21. században tanulni szeretnek. Mindezt természetesen nem a színvonal erodálásával, sokkal inkább annak emelésével valósítjuk meg. Ennek a folyamatnak az is különlegessége lesz, hogy a megvalósításban a hallgatók sem passzív szereplők lesznek már, hanem ők is partnerként jelennek meg, nagyobb felelősséget vállalnak majd abból, hogy a képzésük hogyan alakul. Így képezhet majd szerves egységet a megújult infrastruktúra az oktatásunk tartalmi és módszertani elemeivel. Meggyőződésem, hogy minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ne pusztán csak lekövessük a 21. század tanulási kultúrájának változásait, hanem élére álljunk az azt alakító folyamatoknak.
- A leglátványosabb most kétségkívül az új épület, sokan aggódtak, mi lesz az építkezéssel. A mostani helyzet mennyiben hátráltatta a menetrendet, mikor lesz belakható?
- Valóban - méretében és funkciójában - ez a legnagyobb eleme a fejlesztésnek, hiszen a minden elemében modern, két nagy előadó és harminchat szemináriumi terem hatalmas plusz erőforrást fog jelenteni az oktatásunkban. A felső két szintje pedig négy kiváló intézetünknek ad majd minden felmerült igényt kielégítő elhelyezést. Tartottunk persze attól, hogy a kialakult helyzet problémákat fog okozni, de szerencsére a fennakadások kezelhető szinten maradtak. Főleg a külföldi beszállítások – a kialakult helyzetben érthető - csúszásai okoznak késéseket, ám a kivitelezés összességében nem állt meg egy pillanatra sem, így azt mondhatom, hogy az őszi oktatásunkat már szolgálni fogja az új épület.
- Emellett, a terveket ismerve, gyakorlatilag az egész Szigeti úti tömb környezete is megújul, gondolok itt az épületeket körülvevő parkra, illetve arra, hogy sok eddigi épület is megújul, van amelyik új funkciót kap. Sőt, a régi elméleti tömb is érintett a változásokban. Sorra tudjuk venni, mi történt eddig és mi zajlik jelenleg?
- A parkosítás és egyáltalán a kampusz környezetének a megújulása fontos része a beruházásnak. A Janus Pannonius Klinikai Tömb és az új oktatási épület közötti rész, a szép nagy parkunk megújult arcát fogja mutatni, miután a tervek szerinti több mint kétezer növény, mesterséges tó és a park további építészeti elemei a helyükre kerülnek. Ami már most nagyon látványos, hogy eltűnt az eddigi, nem túl esztétikus kerítés a Kürt utca felől, és ennek nyomán végre rendes járda, új burkolatok kerülhettek ide. Az orvoskar területén üzemelő óvoda és annak játszótere is megújult, ennek a költségébe a kar saját forrásaiból is jelentősen beszállt. Az óvodával szemben egy új parkoló épült. Most készül egy új kampusz-behajtó is, amelynek végre önálló lehajtó sávja is lesz. Ez a korábbi bejáratnál jóval feljebb lesz, a Kürt utcán, azaz távolabb a Szigeti út találkozásától, ami mindenkinek jóval kényelmesebb lesz, és a reményeink szerint megoldja a reggeli és délutáni rendszeres torlódás problémáját. A déli parkoló mellett is eltűnik majd a kerítés, a helyére modern és praktikus padokat szeretnénk telepíteni, ami a "nyitott kampusz" elképzelés tudatos kiterjesztése. A napvitorlák is visszakerülnek a parkba, mire a kar újra megtelik majd élettel.
- Bár a középtávú tervekben szó van a régi épület teljes körű felújításáról, egy ideig biztosan a régi és új együttélésére kell berendezkedni. Ugyanakkor a régi épületben is jelentős átalakítások indulnak. Mit érintenek ezek?
- A kampusz reorganizáció valóban nem ér véget itt. A jelenlegi feladatok egy része kötődik természetesen a most folyó építkezéshez, így például a tűzoltósági felvonulási útvonalak módosulása miatt változik a főbejárat előtti útszakasz, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy új, szélesebb, nagyobb teherbírású, teljesen új burkolatot kapott, valamint az eddig az épület előtt lévő kerékpártárolókat egy megfelelőbb, praktikusabb helyre tudjuk áthelyeztetni, a gázfogadó állomás mellé. Látványra is szebb és sokkal rendezettebb lesz így ez a rész. Magában az épületben is nagy változásokra készülünk, de ezek volumene miatt ennek még adnék pár évnyi időt.
Ami éppen most történik, az a régi és új épület összekötése a földszinten és az első emeleten, valamint az aula klimatizációs rendszerének megújítása, utóbbinak rég itt volt már az ideje. Miután az új épületbe átköltöznek az intézetek, a régi épületben felszabadult helyet szeretnénk minél jobban kihasználni. Erre az egyik példa a MediSkillsLab kibővítése, amely lényegében az egész negyedik emeletet elfoglalva, több mint kétezer négyzetméteren fogja a legmodernebb eszközökkel szolgálni a gyakorlatos, azon belül is elsősorban a klinikai képzést. A kezdeti nehézségek ellenére sikerült ehhez megszerezni az anyagi forrásokat, így ez a beruházás is hamarosan elkezdődik.
- A közösségi és a tanulóterek megújítása az egyik legfontosabb hallgatói igényként merült fel az utóbbi években. Ennek mi lesz a módja? A régi épület és az új terei között hogyan fognak megoszlani a feladatok és funkciók?
- Nagyon igyekszünk a hallgatóink és dolgozóink kedvére tenni, hiszen ha a hallgatók a világszínvonalú oktatás mellett még jól is érzik magukat a kampuszon, szép emlékeket gyűjtenek, akkor biztosan másoknak is ajánlani fogják, hogy itt töltsék el ezeket az éveiket. Az új épület nagyon hangulatos közösségi tereket kínál majd, de a régiben is számos átalakítást tervezünk. Az egyik ezek közül a könyvtár kibővítése és megújítása, amely sokkal inkább egy modern tanuló tér lesz, amelyben az orvoskari múzeum nagyon értékes és érdekes gyűjteménye is méltó helyre kerülhet.
A tanulóterek modernizálására egyébként is nagy súlyt fektetünk. Az új épület korszerű tantermei mellett vizsgáljuk például annak a lehetőségét, hogy a régi épületben az új tömb plusz kapacitása nyomán felszabaduló, eddig egy funkciós, kisebb előadótermeket digitális tanulóterekké alakítsuk, ahol virtuális vagy szimulált oktatási környezetet biztosító számítógépes eszközök állnának a hallgatók rendelkezésére, akár az önálló tanulás céljaira is. A funkciók optimális elosztásában nagy szerepe lesz annak, hogy teljesen digitális alapú teremgazdálkodási rendszerre állunk át. Ennek az előnyeit remélhetően a következő szemeszterben már megtapasztalhatjuk.
- Még a szűkebb kampuszon maradva, új helyre kerül az állatház is. Hova kerül és mikor lesz kész?
- Most már Preklinikai Kutatási Központként emlegetjük inkább, ami pontosabban fejezi ki a funkcióját. Ez a régi, központi raktár épületének átalakításával valósul meg a tervek szerint. Erre is megszereztük a forrásokat, egyelőre az előkészítés szakaszában vagyunk, hiszen szigorú előírásoknak kell megfelelni, de jó ütemben halad ez is, a jövő nyáron már szeretnénk, ha ez is megvalósulna.
- Mindeközben elindult a Fogorvostudományi tömb építése a Szigeti út túloldalán. Úgy tudom, hogy a beruházás különlegességét az épület kettős funkciója adja majd. Mikorra tervezik befejezni?
- Március 16-án volt az első kapavágás, és ha majd visszatérnek az egyetemi polgárok, ott is látványos haladást figyelhetnek meg. A tervezés is különleges feladat volt, hiszen a végeredmény egy 3800 négyzetméter alapterületű ultramodern, nagyon magas színvonalú oktatási, egyben betegellátási környezet lesz. Ha nem jön közbe nem várt fordulat, akkor ez is az oktatásunkat szolgálja már a jövő nyáron.
- Idén nyáron megtörténik az új tömb műszaki átadása és belakása, és a hallottak alapján a jövő nyár is különleges lesz. Az ördög ügyvédjeként meg kell kérdeznem, mi a helyzet a fenntarthatósággal, hiszen minden, ami új, új költségeket is magával hoz.
- Úgy gondolom, hogy a forrásaink erre más most is a rendelkezésünkre állnak, így emiatt nem kell aggódnunk. A képzéseink népszerűek és a fejlesztéseink éppen azt a célt szolgálják, hogy továbbra is azok legyenek, vagyis minél jobbak, minél vonzóbbak legyünk. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a hallgatói létszámunk továbbra is megmarad.
- Mindezek alapján milyen jövőkép bontakozik ki a pécsi orvoskar számára?
- A jelenlegi fejlesztések részleteiről beszéltünk. Látni kell ugyanakkor, hogy ezeknek a stratégiai terveknek a legfontosabb célja mégiscsak az inspiráció. Gondolatokat ébreszteni, innovációra serkenteni és cselekvésre késztetni a hallgatókat, oktatókat és kari kollégákat. Meggyőződésem, hogy ezeknek a fejlesztéseknek most van itt az ideje. Megvalósításuk közösségi gondolkodást, egy újszerű, modern szemlélet kialakulását, összefogást és innovációt igényel majd, ami nem megy egyik napról a másikra. De a változások jót hoznak majd, segítségükkel karunk egy olyan fejlődési pályára állhat, amely a nemzetközi versenyben, a folyamatosan változó körülmények között is a világ egyik legjobb orvosképző helyévé teheti Pécset. Ilyen hagyományokkal és adottságokkal pedig mi más is lehetne a célunk?
Pécs, 2020.05.07.