Aki a pécsi orvoskar felé jár, méltán rácsodálkozhat a környezetében magasodó, impozáns, új épületekre. Csúcstechnológiás fejlesztés révén jött létre az új oktatási és kutatási épületszárny, a Fogászati Oktatási Központ, elegáns külsőt és belsőt kapott a Preklinikai Kutató Laboratórium, javában zajlik a Szimulációs Oktatási Központ bővítése, megújulása. Készül a Janus Pannonius Klinikai Tömb és a régi orvoskari épület között a mintegy 6000 négyzetméteres, kétszintes parkolóház építése, és mindezek mellett – a közösségi igények folyamatos monitorozása folytán – megszülettek a tervcsomagok a már régóta meglévő orvoskari bázisok és környezetük átalakítására, modernizálására is. Egy hatalmas átalakulás szemtanúi lehetünk, akár kívülről, akár belülről szemléljük a folyamatokat, ami több szempontból is példa nélküli. A fejlesztések menetéről, alakulásáról, valódi céljáról és gondolatiságáról is beszélgettünk dr. Nyitrai Miklóssal, karunk dékánjával.
Schweier Rita írása
„Sokféle fejlesztés zajlik a karon, amikről külön-külön is fontos beszélnünk, de mindenekelőtt azt érdemes végiggondolnunk, hogy miért fejlesztünk. A válasz egyszerű: azok, akik idejárnak tanulni és dolgozni, jobban érezzék magukat. A valóságban persze sokkal összetettebb dolog, hogy ez a jó érzés kinél, miből fakad. Közvélemény-kutatásokat is készítettünk erről, amik megerősítik azokat az igényeket, melyekről évek óta kapunk visszajelzéseket” - kezdi a beszélgetést dr. Nyitrai Miklós.
Mint mondja, fejlesztési csomagban gondolkodnak, ami akkor jó, ha tükrözi az igényeket, azaz azt és úgy fejlesztenek, amire szükség van. Másfelől adnia kell egy perspektívát is, mert egyetlen tégla helyének a megtervezése még nem jelent gondolkodási keretet a későbbi fejlesztések áttekinthetőségéhez és megkönnyítéséhez. Lényeges tényező továbbá, hogy mindennek legyen realitása a közeljövőre nézve is.
„Az általunk alkotott csomagban több részre bontható az, amit érdemesnek tartottunk és tartunk fejleszteni. Zászlóshajóink voltak az új elméleti és fogorvosi tömb, a skill-labor, valamint a Preklinikai Kutatóközpont, azaz az Állatház is. Ezekre nagy igény és szükség is mutatkozott. Nyárra várható a Fogászati és Szájsebészeti Klinika teljes átköltözése az új Fogászati Oktatási Központba; az Állatház műszakilag elkészült, eszközbeszerzése és hatósági engedélyeztetése folyamatban van; szeptemberre műszakilag várhatóan rendben lesz, teljes üzemben pedig vélhetően a jövő nyártól funkcionál a skill-labor; a kétszintes parkolóház használatba vételét pedig – ami 105 parkolóhelyet jelent – az idei nyárra reméljük. Az igazán nagy kihívást jelenleg a meglévő állománynak – épületek, eszközök – a felmérése, a végiggondolása és a fejlesztése jelenti. Ez azért sem egyszerű feladat, mert nem tudjuk megmondani, hogy milyen források és mikor állnak rendelkezésre, ezért rugalmasan kell terveznünk azoknak a szakembereknek a bevonásával, akik nyomon követik a változásokat” - fogalmaz.
Vannak a világban olyan helyek, ahol megvárják, amíg megteremtődnek a források, és csak ezután kezdik el a tervezést, a dékán azonban másképp gondolkodik erről. Szerinte fontos papírra vetett és bizonyos mértékig konkretizált elképzelésekkel rendelkezni, amik bármikor elővehetők, és ha elérkezik az idő – mert a terület szabaddá válik, illetőleg megérkezik hozzá a forrás –, elindulhat a megvalósításuk. Manapság ennek különös jelentősége van, hisz gyorsak a változások.
Hangsúlyozza, hogy az orvoskaron ötezer ember véleményét kell összefésülniük ahhoz, hogy közös, jó döntéseket hozzanak. Ez komoly mérlegeléssel jár, hisz egyeztetni szükséges a szakmai szempontokkal, emellett lényeges a prioritások felállítása is, azaz mi az elsőrendűen fontos, és mi jöhet utána.
Örömmel nyugtázza, hogy a következő 2-4 évben lesznek még zászlóshajós fejlesztések: a Gádoros-épület, aminek a helyét egy központi, klinikai gyógyszertár és a hozzá kapcsolódó ipari-biotechnológiai facilitás veszi át, dr. Botz Lajosnak, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánjának az irányításában; új épületben keresnek helyet az Orvosi Genetikai Intézetnek; gondolkodnak egy in vitro diagnosztikai tömbben, különálló, új kubatúrás, nagy létesítményként, ahova a Pathológiai, az Igazságügyi Orvostani, a Mikrobiológiai, a Laboratóriumi Medicina, valamint az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet is beköltözhet.
Utóbbiak szakmailag szorosan összekapcsolódó egységek, amik egy helyre szervezetten, azonos célhoz kötődően tervezett infrastruktúrában a betegek hasznára is válhatnak, könnyebb megközelíthetőségük és hatékonyabb együttműködésük révén. Kiköltözésükkel természetesen újabb fejlesztési feladat következik az üresen hagyott területeken.
A fejlesztési csomag része a Honvéd utca 3-as szám alatti épület hallgatói szolgáltatóközponttá alakítása is, ahol a főépületben található szolgáltatóegységek is helyet kapnának.
„A főépületünk átalakítása komoly, költséges műszaki feladat. Gépészete, légtechnikája, víz-, gáz- és csatornahálózata elavult, mindemellett újra kell fogalmazunk a gondolatiságát is. A közösségi mosdók, WC-k állapotán is fontos javítani, a hozzájuk tartozó légtechnikával együtt, hiszen ezek is benyomást keltenek a hozzánk érkezőkben. Erre forrásunk is van már. Négy intézetünk átköltözött az új elméleti tömbbe, másutt további három kap új helyet, így a szabad terek hasznosításán is gondolkodhatunk. Megújul, sőt, bővül a könyvtárunk, hogy az elmélyült tanulásra is legyen elegendő tér; a Népegészségtani Intézet helyén egy több száz négyzetméteres, modern, nyitott iroda lesz, ahol el tudjuk helyezni az épp költöztetés alatt álló egységeket vagy a vendégeket.
Fókuszban az aulával, közösségi tereinket is „átöltöztetjük”, bútorzatban és világítástechnikában mindenképp; fejlesztjük az audiovizuális rendszert az új elméleti tömbben megvalósult szisztéma mintájára, úgy, hogy a kettő összhangban működtethető legyen. A campus épületeinek egymással való harmonizálása és kapcsolatteremtése is lényeges szempont, ügyelve az arculati jegyekre és a közlekedésre is. Centrális, déli parkunk is ebben a szellemben ölt majd új ruhát, növényekkel, közlekedőfolyosókkal, térfigyelő kamerarendszerrel. A tervek szerint ez lesz a legközelebbi látványos beruházás a karon a könyvtár mellett” - sorolja a közeljövő elképzeléseit.
A fejlesztések révén fokozatosan enyhül a parkolás problematikája is: az épülő emeletes parkoló mellett visszakapják azt a több mint száz helyet is, ami a beruházás miatt foglalt volt. További helyeket alakítanak ki az ugyancsak felújításra váró Biokémiai Intézet és a Szigeti út közötti területen, meghagyva a fákat, kímélve a zöld területet.
„A hallgatóinkkal és a munkatársainkkal folytatott párbeszéd nyomán a fejlesztéseink időben és tartalomban is folyamatosan változtathatóak, ám a fő irányok megvannak. A park például egészen biztosan park marad a közeljövőben is, az azonban már nem biztos, hogy a közösségi bútorok a helyükön maradnak, ahogyan az sem, azok milyenek lesznek. Olyan ez a közös tervezés, akár egy családi háznál, csak jóval nagyobb volumenben, ott is mindig akad javítani és változtatni való” - magyarázza.
Mint mondja, a Minusplus budapesti építésztervező és designer iroda munkatársaival 2020-ban kidolgozták a Campus Cooperationist, ami egy építészeti víziót vázol fel, kitekintéssel a világra és a történelemre, most pedig, ennek folytatásaként hamarosan megszületik a Locus Cooperationis, ami a vízió helybéli megvalósulását mutatja be. Ebben elsőrendűen nem arról lesz szó, hogy milyen színűre fessék a falakat – bár természetesen azt is tartalmazza –, hanem egy sokkal összetettebb, összehangoltabb folyamatról, amibe az élhetőség szempontjai mellett a világítástechnika vagy a megjelenő terek típusai éppúgy beletartoznak.
A forrásokról szólva kifejti, hogy több csatornából érkeznek, emiatt az összehangolásukra is oda kell figyelni. Szerencsére mára lehetőség nyílt a saját büdzséből is fordítani a fejlesztésekre. A kormányzati támogatások formái változatosak, vannak nagy pályázatok – az EFOP 3.6.1-ből épült meg a fogorvostudományi épület, az Állatház és készül a skill-labor –, az új elméleti és oktatási tömb pedig a Modern Városok Program keretéből. Lesz egy olyan forrás, amely a Covid-19 által okozott károk enyhítésére jön létre – RRF-nek hívják –, ezt digitalizációs, illetve energetikai célokra lehet majd használni.
„Kereteinket fejlesztve vélhetően eljutunk a valós célunkhoz: boldog emberekkel találkozhatunk ezen a campuson. Fontos, hogy ebben a folyamatban ne veszítsük el a főszereplőket, hisz akkor feleslegesen építkeztünk. Ennek a gondolatiságnak a napirenden tartásában segít a PotePillars koncepciónk, melynek pillérei nem pusztán a falakra fókuszálnak, hanem a tanulási kultúrára, az oktatás megújulására, az innovációs-tudományos szempontokra, no meg arra is – és a jelen fejlesztések szemszögéből talán ez a legfontosabb –, hogy jól érezzük magunkat ezen a karon” - összegzi dr. Nyitrai Miklós.
Fotók:
Kalmár Lajos